hyperbook meghatározás

Generációváltások a digitális tan/szak-könyveknél
Evolúciós szintek: Tankönyv, Tudásfa, Tudásbázis alapú hiperkönyv
Az egyre közismertebb elektronikus (digitalizált) könyv (e-book) szövegszerkesztő program támogatásával készül, általában *.doc vagy *.pdf formátumban. A műszaki fejlődés által lehetővé tett, beépített funkcionalitás szempontjából a szakismereteket megosztani (átadni) szándékozó elektronikus szellemi termékek körében generációs szinteket különböztethetünk meg. (A lennebbi osztályozás a Szerző kezdeményezése.)
A szépirodalmi kiadványok (digitalizált irodalom) esetében, a műfaj jellegéből, rendeltetéséből kifolyólag nem indokolt a lennebbi műszaki evolúciós trend elvárása.
Elsőgenerációs digitális (tan/szak)könyvnek (1-st gen. e-book, textbook) tekintjük azokat a kiadványokat, amelyekben még nem kerül alkalmazásra a hipertéri kapcsoló, a hyperlink. Az egyes szövegközi utalások (előzőekben vagy elkövetkezőkben tárgyalt témákra) még nem teszik lehetővé, hogy lapozó keresés nélkül vissza vagy előre ugorjunk, pontosan az említett témához. Emiatt is mérsékelt az egyszerű e-book sikere.
Második generációs digitális (tan/szak)könyvnek (2-nd gen. e-book) tekintjük azokat a kiadványokat, amelyekben a szerző intenzíven kihasználja a hipertéri technológia, a hyperlink kapcsolási technika, a hypertext környezet lehetőségeit. Az új műszaki lehetőségek akkor aknázhatók ki eredményesen, hatékonyan a tudásátadás és átvétel szempontjából, ha a tematikai anyag, az illusztrációk és a hipertéri navigációt biztosító elemek egyaránt adekvát módon kerülnek megszervezésre, "tördelésre", megszerkesztésre. Tördelés alatt ezúttal azt értjük, hogy önállóan tárolható, címezhető/visszakereshető tudáselemekre bontjuk a tárgyalt szakterület tudásanyagát. Úgy is fogalmazhatjuk, hogy a tudásanyagot aprólékosan feltérképezzük egy TUDÁSFA formájában, minden elágazását, levelét megcímkézve. A hyperlink kapcsolatok segítségével tetszőleges fa- és hálószerkezetekbe szervezhetők a tudáselemek, a köztük fennálló összefüggések leképezésével (modellezésével). A hipertéri technológia alkalmazása folytán az ilyen elektronikus kiadványt hiperkönyvnek (hyperbook) nevezhetjük.
Harmadik generációs digitális (tan/szak)könyvnek (3-rd gen. e-book) tekintjük azokat a tudásátvitelt szolgáló szellemi termékeket, amelyekben a tudásanyag szervezési formája eléri a tudástár, tudásbázis szintjét. Az ilyen kiadványt tudásbázis alapú hiperkönyvnek (Hyperbook Based on Knowledge Base) nevezzük. A tudástár, hasonlóan az adattárakhoz, szabályozott formában kezeli a tudáselemeket. Míg az adatbázis több adattárat integrál, addig a tudásbázis több tudástárat integrál. A tudásbázis alapú hiperkönyvben változatos bejárási stratégiák szerint lehet navigálni (és ismereteket szerezni, összefüggéseket felfedezni, tanulni) mind a komponens tudástárakon belül, mind a tudástárak között. A tudásbázis kiépítettségi fokától függően megkülönböztethetünk első fokú, másodfokú és harmadfokú kiépítettségű hiperkönyvet (tudásbázist). Ennek részletezését a továbbiakban fogjuk tárgyalni.
Negyedik generációs hiperkönyvnek tekinthetjük a mesterséges intelligencia eszközökkel kibővített tudásbázis alapú e-book kiadványt. Ezek már interaktív válaszokkal, szakértői tanácsokkal is segíthetik a tájékozódást, a tudásátvitelt.
Forrás: http://64.233.179.104/search?q=cache:BwgbVePZHnkJ:tudascentrum.omikk.bme.hu/exten/szeged/Arkossy-BME-Eloadas.htm+hyperbook&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=1&lr=lang_hu